5 kérdés 5
válasz – interjú
CreaBead Design
– Fabra-Füstös Fanni
Hogy/honnan jött az
ötlet? (Hogy született maga a márka ötlete)
A gyöngyfűzés maga mindig is az életem része volt, amióta csak gyöngy
került a kezeim közé kisgyermek koromban egy kézműves szakkörön. Alapvetően
nagyon sokáig a 3D állatoknál és figuráknál ragadtam le, melyek kínai
gyöngyökből és damilból, vagy ékszerdrótból készültek, mindez kb. 5-6 évvel
ezelőtt változott meg. Ekkoriban még Spanyolországban éltem a párommal, és „sajnos”
a kívántnál kicsit több szabadidővel rendelkeztem, így kezdtem el
összeismerkedni a Pinterest világával, ami inspiráció zuhatagot öntött a
nyakamba. Addig nem ismert cseh és japán üveggyöngyök és elképesztően sokféle
formák/minták kezdtek ömleni elém, amitől teljesen megőrültem, és úgy
döntöttem, ki kell őket próbálnom. Fogalmam sem volt, hogy kell őket használni
(nagyon sokat tönkre is tettem az elején, mert autodidakta módon tanultam meg
velük dolgozni), de egymás után sorra kipróbáltam sokféle formát, majd egyszer
csak azon kaptam magam, hogy elkezdtem legózgatni a formákkal, hogy a fejemben
megszületett mintákat megvalósíthassam. A damilt és a drótot is felváltotta a
tű és a japán cérna, melyekkel szintén nem volt korábban tapasztalatom.
Sikeresen megszülettek az első saját mintáim, majd a saját kis formavilágom,
melyek ma már a márkám alapját képezik, és ami által nagyon sokan felismerik a
munkáimat, ami nagyon szívmelengető számomra.

Hogy készülnek a
termékek-fázisok?
Az utóbbi évek azzal teltek a gyöngyözős karrieremet tekintve, hogy
kialakítsak egy olyan jól felismerhető önkifejezési módot, motívumvilágot, ami
kizárólag rám jellemző és ami könnyen felismerhetővé tesz. Azt hiszem, ezt
sikerült is elérnem, de a mai napig is folyamatosan újabb és újabb motívumokkal
tarkítom a palettámat. A saját minták tervezésén, finomításán kívül néha
kipróbálom más alkotók mintáit is, ha úgy érzem, beleillenek a kis világomba.
Mindez az úgymond 0. lépés, a tervezés. Talán meglepő lehet, de csak a
legritkább esetben rajzolom le az elképzeléseimet, mert tudom, hogy a gyöngyök
úgyis máshogy fognak „viselkedni”, mint amit én papíron kitaláltam. Ezután
rendelem az alapanyagaimat, elsősorban külföldről, leggyakrabban a gyöngyök
európai fellegvárából, Csehországból. Ez egyébként azért van így, mert ezáltal
sokkal szélesebb szín- és formavilágot tudok biztosítani, mint aki csak itthon
szerzi be az alapanyagait – ami számomra egyáltalán nem kielégítő, nagyon
válogatós vagyok a színeket és árnyalatokat tekintve, nagyon nehezen tudok
megalkudni. Többféle fázis következhet ezután: ha egy kreatív projekthez
készítek kiegészítőket, és kapok például egy moodboard-ot és már egy kész
mintámat kell használnom, akkor elkezdek a színekkel és azok elhelyezésével
kísérletezni, ha viszont valami teljesen újat kell kitalálnom, indulhat a
legózás és szintén a kísérletezés, ami természetesen sokkal hosszadalmasabb
folyamat. Ha egyedi megrendelésről van szó, nagyjából ugyanez a forgatókönyv,
azzal a különbséggel, hogy sokszor úgy keresnek meg, hogy minimális a konkrét
elképzelés, ezért sokszor többféle tervet készítek, hogy biztosan olyan ékszer
szülessen, ami a megrendelőnek tetszeni fog. Amennyiben megtörtént ezek közül a
kiválasztás, a többi félkész ékszert is be szoktam fejezni, és sokszor ezeket
az ékszereket viszem kézműves vásárokra, így születnek a készleten megtalálható
ékszereim is.

Mi inspirál /ad
ötletet?
Nagyon sok forrásból, tehetséges alkotók munkáiból is inspirálódok
alkalmanként, de alapvetően két irányzat tisztult le bennem az utóbbi években
és talán ettől is tud egyedi és felismerhető lenni, amit csinálok. Mivel
lokálpatriótának tartom magam és számomra fontos a hazai értékek képviselete a
saját magam által megformált mintáknak a segítségével, így egyrészt a magyaros,
de különösen a matyó hímzésminták világa inspirál, másrészt pedig szerelmes
vagyok a spanyol kultúrába is, hiszen életem szerves része lett. A férjem
spanyol, Valenciából érkezett, jómagam is éltem ott egy darabig először
cserediákként, majd a párommal először ott próbáltunk szerencsét, ennek
köszönhetően pedig tetőtől talpig megváltozott az életem és az életszemléletem,
mentalitásom. Amíg cserediák voltam Valenciában, addig elsősorban
latin-amerikai barátaim voltak, akik szintén nagy hatással voltak rám, sokat
tanultam tőlük a kultúrájukról, különösen a kolumbiai, mexikói, perui, ecuadori
kultúrákba kaptam betekintést. Mindezeknek köszönhetően sokféle tisztán
magyaros, tisztán spanyolos, de sok-sok mondhatni „fúziós” ékszer születik a
kezeim között, a színekkel is bátrabban merek játszani.

Hol készülnek helyileg
a csodák?
Alapvetően a budapesti otthonomban van kialakítva egy kis műhelysarok, de
mivel viszonylag sokat ingázom a vidéken élő szüleimhez, mindig össze van
készítve minimum két táska gyöngyökkel, szerszámokkal és szerelékekkel, amik
mindig utaznak velem – ami az utóbbi időben kifejezetten kényelmetlen lett egy
kisbaba és az ő hordozása mellett -, de ennek ellenére is képtelen vagyok erről
lemondani – mit is nevezhetnék szenvedélynek, ha nem ezt?
Mi az eredeti szakmád?
Az eredeti szakmám és végzettségem sportmenedzser, a Testnevelési Egyetemen
végeztem Budapesten. A sportmenedzseri tevékenységeken belül is elsősorban
sportrendezvények szervezésében van a legnagyobb gyakorlatom és a vállalkozói
tevékenységem mellett a mai napig is másodállásban a Nemzeti Kézilabda
Akadémián dolgozom rendezvényszervezőként.